Adatvédelmi biztos július 4-éről
Ügyiratszám: 3183/K/2009-2.
Hivatkozási szám: 9.P.20.724/2009/4-I.
Dr. Sebő Ildikó bíró részére
Budakörnyéki Bíróság
Budapest
Thököly út 97.
1443
Tisztelt Bírónő!
Gecse Mária és társai felpereseknek a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében hozzám küldött megkeresését köszönettel vettem, és kérésének megfelelően soron kívül tájékoztatom álláspontomról a megkeresésben foglalt jogi kérdésekre vonatkozóan.
1. A 2009. július 4-én a Budapest V. kerület Erzsébet téren tartott Jobbik és Magyar Gárda által szervezett rendezvényen egy rendőr által készített videofelvétel vágatlan anyagát tartalmazó DVD közérdekű adatnak minősül-e?
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Tisztelt Bírónő figyelmét a „személyes adat fogalma alá nem eső” kitételre kívánom felhívni. Abban az esetben, ha a vágatlan, DVD-n tárolt felvétel tartalmaz személyes adatokat, akkor az jelenlegi formájában per definitionem nem tekinthető közérdekű adatnak. Amennyiben a felvételen rögzített személyes adatok mindegyike, kivétel nélkül közérdekből nyilvános adatnak minősül, akkor a vágatlan felvétel közérdekű adatként kezelendő, hiszen a közérdekből nyilvános adatok megismerésére az Avtv. közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (Avtv. 19. § (4) bekezdésének utolsó mondata).
A kérdés kapcsán szükséges az Avtv. 20. §-ának (4) bekezdését is értelmezni, amely szerint „[h]a a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni”. Az idézett szabály a konkrét esetben álláspontom szerint úgy értelmezendő, hogy amennyiben a vágatlan felvételről a személyes adatokat eltávolítják (például a kitakarás vagy elhomályosítás technológiájával), úgy a felvétel közérdekű adatnak tekintendő, ha a felvétel egyéb, a nyilvánosságot korlátozó törvényben megfogalmazott kivétel alá nem esik (például a döntés megalapozását szolgáló adat az Avtv. 19/A. §-a szerint). Álláspontom szerint a vonatkozó jogszabályok alapján más következtetésre nem juthatunk, még akkor sem, ha a rendőrséggel való konzultációk során nyilvánvalóvá vált, hogy a felvételek anonimizálása komoly munkateher jelent az állománynak.
2. A felvételt készítő rendőr neve, rendfokozata és azonosító száma közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, illetőleg ezek kiadhatóak-e a felperesek részére?
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 203. § (3) bekezdése szerint „[a] személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül”. A Hszt idézett szabálya az Avtv. 19. § (4) bekezdésére utal. Utóbbi bekezdés szerint „[h]a törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata.
Ezt támasztja alá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 20. § (2) bekezdése, mely szerint az eljáró rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni.
A felvételt készítő rendőr neve, rendfokozata és azonosító száma tehát – mivel az feladatkörével összefüggő személyes adata – közérdekből nyilvános adatnak tekintendő, és ezek bárki, így a felperesek részére is kiadható információnak minősülnek.
3. Közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e a könnygázpalackon található szavatossági idő betartásáért felelős személy neve, és az kiadható-e a felperesek részére?
Az Avtv. már említett 19. § (4) bekezdésében található meghatározás alapján álláspontom szerint a felelős személy neve közérdekből nyilvános adatnak minősül, és az bárki számára, így a felperesek részére is kiadható.
Tisztelt Bírónő!
Bízom benne, hogy tájékoztatásommal segíteni tudom munkájukat. Hasonló jellegű kérdésekben a jövőben is készséggel állok rendelkezésükre.
Budapest, 2009. október ’’ ’’
Üdvözlettel
Dr. Jóri András
